|
|
|
Szűz Mária Isten anyja
Karácsony nyolcada, Jézus névadása. Mária, Jézus édesanyja, az Isten Fiát szülte, ezért Isten anyja. Őt köszöntjük ezen a napon, és kérjük, segítsen az egész év során, hogy Fiával járhassuk utunkat.
A keresztény ókorban a gondviselo Isten megengedte, hogy az eretnekségek támadásai csiszolják a kinyilatkoztatásból megismert igazságokat. Az efezusi zsinaton az Atyák megfogalmazták és hittételként kihirdették: mivel a Boldogságos Szuz Mária Jézus Édesanyja, Krisztus Istensége miatt a Boldogságos Szüzet megilleti az Istenanya cím. Urunk, Jézus Krisztus a Boldogságos Szüzet édesanyánkul adta. Méltó, hogy az egész esztendot az O anyai gondoskodásába ajánljuk.Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, az Istenanya, Mária ünnepe vagy Szűz Mária, Isten anyja ünnepe Szűz Mária egyik nagy ünnepe, amelyet január 1-jén, karácsony nyolcadnapján tart a római katolikus egyház, Jézus körülmetélkedésére emlékezve. Számos országban ez a nap a fogadalmak napja.
|
|
|
|
Vízkereszt
Vízkereszt, epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése) vagy háromkirályok az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.
Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.A római katolikus egyházban főszabályként január 6-án ünneplik. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától, a karácsonyi idő karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart.Vízkereszt a farsang kezdete.
|
|
|
|
Szent Péter apostol székfoglalása
A IV. századtól kezdve ünneplik ezt az ünnepet, az Egyház egységének kifejezésére. Péterre, a kősziklára épül az Egyház, de Jézus Krisztus az, aki kősziklává tette Pétert, és aki kegyelmével erősíti ma is Egyházát. vele akarunk találkozni mai Szentmisénkben is.
Urunk, Jézus Krisztus Szent Péter apostolnak ígérte meg: "Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat." Péter apostol, amikor az angyal segítségével csodálatos módon megszabadult Heródes király börtönéből, megerősítette a jeruzsálemi híveket, és "más helyre" távozott. A szíriai Antiochiában akkor már sok hívő volt, és az ő első püspökük lett Szent Péter. Antiochiai székfoglalását ünnepeljük a mai napon. Ott nevezték először a Krisztus-hívőket keresztényeknek.
|
|
|
|
Hamvazószerda
Ezen a napon kezdődik a Húsvét előtti 40 napos böjt, a Szent Negyvennap (a Nagyböjt). Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a Hamvazószerda előtti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és
Nagypénteken kötelező.Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg).
A hamvazó pap közben figyelmeztet: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! A hamu az elmúlás természetes jelképe.A nagyböjt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Régen ekkor kezdődött a hittanulók felkészítése a keresztségre és a hívek általános bűnbánati ideje.
|
|
|
|
Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese
Az alázatos és munkás élet példaképe Üdvözítőnk nevelőatyja, a názáreti ácsmester. Már a Szentírás „igaz”-nak nevezi Szent Józsefet, de különben is az a nagy méltóság, melyre az Isten kiszemelte, már feltételezteti velünk, hogy szentéletű férfiú lehetett.Az evangéliumok csak keveset írnak róla, azt is csak jót. Különösen ki kell emelnünk becsületes, egyenes gondolkozását Isten akaratának azonnal való teljesítését és csendes, szorgalmas munkásságát. Az ő alázatos lénye úgy húzódott meg az Üdvözítő mellett, mint a szerény karó a díszes virág mellett. Innét magyarázható, hogy tisztelete csak hosszú századok múlva kezd itt-ott feltűnni,ezt a rejtett értéket az emberiség csak későn tudta kellően értékelni.A IX. században kopt kalendáriumokban található július 20-án „József ács”-nak ünnepe.Azonban máshol keleten vagy egyáltalán nem szenteltek neki ünnepet, vagy Karácsony közelében emlékeztek meg róla valamelyik napon. Nyugaton körülbelül ugyanebben az időtájban jelent meg Szent József ünnepe a 827 és 842 között reichenaui Martyrologium Hieronymianumban, még pedig március 19-iki dátummal, mint az Úr nevelőatyjának emlékezete. A X. században ismét találunk keleten és nyugaton is nyomokat Szent József ünnepére.
|
|
Keleten a patmosi János-kolostor synaxariumában,nyugaton pedig már több martyrologiumban.Azonban ekkor még leginkább magánájtatosságból ülték meg egyesek sz. József emlékezetét. Csak a középkor vége felé vett lendületet tisztelete, amikor nagy szentek és tudósok kezdték azt ajánlani és szorgalmazni. Azután 1324-ben a szerviták, majd 1399-ben a ferencrendiek és még ugyane században a karmeliták és ágostonrendiek magukévá teszik az ünnepet és a XV. századi nagy bűnbánat-prédikátorok pedig a nép között is elterjesztik, különösen Francia-, Olasz- és Spanyolországban. A hivatalos egyházi elismerést a ferencrendi IX. Sixtus pápa (1471-1484) adta meg.A XVI. századi zsolozsmákban már duplex ünnep és mint ilyen lesz általánossá V. Pius pápa idejében. XV. Gergely 1621-ben parancsolt ünneppé teszi. Ezután fokozatosan nőtt az ünnep méltósága és 1919 óta mint I. oszt. Duplex ünnepet üljük meg. Az Isten Fiának nevelőatyja az a cédrus, kit „az Úr házába ültetett”, akit a szent család oltalmazójának választott. Ezért kezdődik a mai ünnep szentmiséje a 91. zsoltár gyönyörű szavaival. A többi zsoltár hasonlóképpen Szent József örök dicsőségét hirdeti, az „igaz” férfiú diadalát.
|
|
|
Virágvasárnap
Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!
Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.
A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.
|
|
|
|
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe
Március 25-én a megtestesülést, Jézus fogantatását (Conceptio Domini,Conceptio Christi) ünnepeljük. 692-ben említik először, amikor a trullai zsinat helyesnek ítélte nagyböjtben történő ünneplését – valószínűleg ekkor már hosszú ideje a jeles napok sorába tartozott.Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Országszerte általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust..
A korábbi századok kódexeiben, kalendáriumaiban az ünnep különböző elnevezéseivel találkozunk: Testfogadó Boldogasszony, Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, Boldogasszony fogadása.Legrégibb liturgikus emlékeink is számon tartják az ünnepet – az ünnepi szentmise liturgiájához Padányi Bíró Márton följegyzése szerint hozzátartozott a leborulás régi magyar hagyománya: „Karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen.
|
|
Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, így imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli.”Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak is, mert ekkor a déli szél hazafelé tereli a fecskéket. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással. A madarak érkezése azt is jelezte,hogy eljött a tavaszi munkák ideje. Azt tartották, hogy a derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol.
|
|
|
Nagycsütörtök
Nagycsütörtökön ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek.A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot.
A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa. A tabernákulum a szentmise előtt teljesen üres.Az ünnepélyes esti misén a Glória hangjaira megszólalnak a harangok, az oltárcsengők és az orgona. Ettől kezdve a húsvéti vigília Glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól. Az oltárcsengőt kereplő, vagy fakalapács helyettesíti a szomorúság jeleként. A homília után lábmosás következhet, majd hitvallás nélkül mondják el a hívek könyörgését.
|
|
A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmisén konszekrálják, az áldozás általában két szín alatt történik. Az Oltáriszentséget innen az oltárról viszik a betegeknek is ezen a napon, és annyit konszekrálnak, hogy a nagypénteki áldoztatáshoz is elegendő legyen. A mise a könyörgéssel zárul, nincs áldás sem elbocsátás. Mise után az Oltáriszentséget tabernákulumba zárják, majd az oltárfosztás következik.A nagycsütörtöki mise után a templomban a hívek éjfél után minden ünneplés nélkül éjszakai szentségimádást tartanak az Oltáriszentség őrzési helyénél, minthogy az Úr szenvedése akkor már megkezdődött
|
|
|
Nagypéntek
Nagypénteken a keresztény világ Krisztus keresztre feszítésére emlékezik.Nagypénteken a gyertyák és virágok nélküli templomokban nem tartanak misét, mert úgy vélik, ezen a napon a legfőbb pap, maga Jézus Krisztus mutat be áldozatot. A mise helyett igeliturgia van, áldoztatással. A pap, a vértanúság színében, piros öltözékben végzi a szertartást.Mind a papok, mind segítőik teljes csendben vonulnak be a templomba, s a lecsupaszított oltár előtt letérdelve arcra borulnak.
Ezután felolvassák János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, a haláláról szóló részt, a passiót. A körmenetbe hozott kereszt előtt a hívők kifejezik Krisztus iránti imádatukat és hálájukat. Ezt követi az áldozás, a nagycsütörtökön megszentelt ostyával, vagyis Isten testével. A liturgiát könyörgéssel fejezik be, áldásosztás és elbocsátás ezúttal nincs.
|
|
|
|
Nagyszombat
Nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. Ekkor ér véget a böjti időszak, a böjt örömteli befejezését követően sok keresztelési szertartást tartottak, azonban a nagyszombati istentisztelet egy időben nem volt része az egyházi liturgiának. A tűzszentelés, a templomba vonulás, a húsvéti gyertyaszentelés, a keresztvízszentelés pedig már a későbbi idők jellemző szertartásai.
Régen húsvét vigíliáján megkeresztelték a jelölteket, megáldották a keresztutakat és a szentelt vizet.A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
|
|
|
|
Húsvét vasárnap
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét, Jézus feltámadását ünnepli. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.
Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.
|
|
Húsvét hétfő
Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.
|
|
|
Búzaszentelő körmenet, búzaszentelés
A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása.A körment a templomból a mise után indult a határba, közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt, és visszatértek a templomba.A szentelés közben vagy után tépett zöld gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít. A Márk-napi búzakoszorú gyógyításra, varázslásra való fölhasználásáról először a 17. sz-ból van adat.
A gabonából a hívek a templomi. zászlókra és a keresztre koszorúkat fontak, sokan haza is vittek néhány szálat. Ez a forma 1948 u. háttérbe szorult. A II. Vatikáni Zsinat utáni törvények szerint a templomban végzik a szertartást, ahol a pap a mezőről hozott vagy erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg. A búzaszentelés hagyományos formáinak megváltozása érintetlenül hagyta azokat a szokásokat, amelyek a szentelt búza népi fölhasználásával kapcsolatosak, s alig változtak a régiekhez képest. Az asszonyok a szentelt búza füvét imakönyvükben tartják, a férfiak korábban a kalapjuk mellé tűzték.
|
|
|
|
Áldozócsütörtök
Áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. A középkorban az egyház megjelenítette Krisztus mennybemenetelét. Mise közben Krisztus-szobrot húztak a templom padlására. E napon a középkorban a nyugati és a keleti egyházban egyaránt körmeneteket tartottak. Ezek továbbélései itt-ott az újkorban is kimutathatók.
Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”
|
|
|
|
Pünkösd
Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve is innen származik (görögül pentekosztész). Húsvéthoz kapcsolódóan mozgó ünnep, május 10. és június 13. közé esik. A zsidók a Sínai-hegyi törvényhozást ünneplik ugyanezen a napon.Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A bibliai történet szerint az apostolok épp aznap összegyülekeztek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ezután Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja.
|
|
|
|
Szentháromság vasárnapja
Pünkösd utáni első vasárnap.
A Szentháromság titkát a kinyilatkoztatásból ismertük meg. Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, a mennyből az Atya szózata hallatszott és a Szentlélek galamb képében szállt alá. Jézus a tanítványait megbízta: „Tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében”. Isten az Atya, Isten a Fiú (Jézus Krisztus), Isten a Szentlélek. Három személy, egy Isten. Ez a Szentháromság titka. Sokfelé alkalmazzák a háromszög alakú Szentháromság-szimbólumot, sok város terét díszíti szentháromság-szobor.A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Áttételesen valószínűleg ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain.
|
|
|
|
Úrnapja
Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, de nálunk is a következő vasárnapon tartott főünnep.A Nagycsütörtöki ünneplés a nagyhét hangulata miatt nem tudja az öröm hangulatát kellőképen kifejezni. Ennek az Oltáriszentségben köztünk lévő megtestesült Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja az Úrnapja. Az ünnepi szentmise után körmenettel folytatódik a liturgia.1247-ben ülték meg először az ünnepet Lüttichben. Krisztus annakidején ugyanis látomásban adta tudtul az ágostonrendi lüttichi Szent Juliannának, hogy szeretetének ezt a titkát egyházi ünneppel is dicsőítsék. Az ünneplést IV. Orbán pápa 1264-ben az egész egyházra elrendelte. A liturgikus szövegeket és a szentmise szekvenciáját Aquinói Szent Tamás írta meg.A szentmise végén az Oltáriszentséggel a kézben körmenetben a pap elindul, és négy oltárt érintve körbehordozzák a köztünk élő Eucharisztikus Krisztust.
|
|
|
|
Jézus Szentséges Szíve
Jézus szívének tisztelete dogmatikailag a Szentírásra megy vissza: Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Magát az Istenembert ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte.szeretetét kifejezte.
A Szent Szív tisztelete a 16. században kezdett terjedni, főként a jezsuiták és a karthauziak támogatták. Alacoque Szt Margit 1673-75 közötti látomásaiban Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekjén gyónást és áldozást kért. IX. Pius pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. A főünnep napja a pünkösd utáni 2. vasárnapot (Úrnapja nyolcadát) követő péntek. Ezenkívül Jézus Szívét ünnepeljük minden elsőpénteken, és június havában.
|
|
|
|
Keresztelő szent János születése
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. „Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4) és gyakran böjtölt. (Máté 9,14 ; Máté 11,18-19).
Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15)Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét,
|
|
Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost (a Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.)
Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost. (Máté 11,11)
|
|
|
Szent Péter és Szent Pál apostotok ünnepe
Szent Pétert – mint a római hitközség püspökét – Néró császár üldözésének idején a 67. évben, június 29-én, keresztre feszítették és pedig saját kérésére, Urának halálától való alázatos megkülönböztetésül, fejjel a föld felé. Szent Pál ugyanezen a napon 64., 66. vagy 67-ik évben lefejezéssel szenvedett vértanúhalált, mert, mint római polgárt, nem lehetett keresztre feszíteni. A római hagyomány szerint június 29-ike mind a két apostol halálának napja és már az V. században majdnem egész Itáliában és Észak-Afrikában, mint a „Dies natalis” -t, mint a mennyei életre való születésük napját, vigíliával, később meg nyolcaddal is ünnepelték. A pápa ezen a napon kétszer mutatja be a szentmiseáldozatot: egyiket Szent Péter, a másikat Szent Pál sírjánál. A XII. században a két templom között levő távolság miatt ezzel a szokással felhagytak és a kettős ünnepet két napra osztották. Az első főünnep Szent Pétert dicsőíti, mint Krisztus egyházának alapját. A második, a következő napon stációs ünnep volt Szent Pál sírjánál, akiben a pogány világ nagy apostolát tisztelik. Az egyházi naptárban ez a második ünnep „Szent Pál emlékezete” nevet viseli.
|
|
|
|
Szent László király ünnepe
I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. – Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 – 1095). I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: Hatalom és dicsőség.
Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra.
1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték.
|
|
Előbb Somogyváron, majd véglegesen 1106-ban, Váradon helyezték örök nyugalomra, az általa alapított régi Székesegyházban, amely akkor a nagyváradi várban volt. A 15. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a 15. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.1192-ben avatták szentté.A Kaposvári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye védőszentje.
|
|
|
Nagyasszony napja
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja
A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. Azt azonban, hogy első királyunk ajánlotta volna országát az égi királynő oltalmába, amint az a köztudatban él, nem tarthatjuk elfogadhatónak. István, aki a pápától kapott koronát, Szent Péter kegyelmébe ajánlotta Magyarországot. Amikor azonban a pápák erre való hivatkozással akarták érvényesíteni hűbérúri jogaikat István utódaival szemben, azok igazítottak valamelyest a tényeken. Úgy íratták újra az államalapító legendáit, mintha nem Péternek, hanem Máriának ajánlotta volna fel az országot. Az Árpád-korban mindenesetre Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.
|
|
|
|
Szent István király ünnepe
Államalapító Szent István ünnepe, Magyarország hivatalos nemzeti és állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is. Szent István király napja, az egyik legrégibb magyar ünnep, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve augusztus 20-a egyházi ünnepként élt tovább. Mária Terézia (1740–1780) a naptárakba is felvétette nemzeti ünnepként, továbbá Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.Az 1848-as szabadságharc leverése után betiltották az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt.
|
|
1860-ban ünnepelhették ismét, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után a nap visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter rendeletére címeres zászlóval lobogózták fel a középületeket augusztus 20-án.A két világháború között az ünnep eszméje kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való emlékeztetéssel.1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunisták sem vallási, sem nemzeti hátterét nem vállalták, de megszüntetése helyett tartalmilag változtattak rajta. Először az új kenyér ünnepeként állították be, majd alkotmányuk hatályba lépését időzítették új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára, így 1989-ig a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték.A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók. 1989 óta újra megrendezik a Szent Jobb körmenetet a Szent István-bazilikánál. Az igazi rehabilitációt az 1991. évi VIII. törvény jelentette, amikor augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
|
|
|
Kisboldogasszony ünnepe
Kisboldogasszony – népi elnevezése: Kisasszony – napján egyházunk Szűz Mária születésnapját ünnepli.A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújáró nap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdemé van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.
|
|
|
|
Magyarok Nagyasszonyának ünnepe
A magyarság szoros kötődése Szűz Máriához államalapító királyunk, Szent István korához köthető. A 12. század elején élő Hartvik püspök jegyezte le a legendát, miszerint a nagy magyar király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának.A Szűzanya tisztelete az azóta elmúlt 1000 év során lépten – nyomon „tetten érhető” a magyar történelemben.Szent László (1077-1095) „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat is. A tatárjárás után az országot újra felépítő IV. Béla (1235-1270) a keleti sztyeppékről érkező veszedelem idején az Úrnak és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Szent Margitot, de ő építette fel a budai várban a Szűzanya templomát, a Mátyás templomot is. Mátyás királyunk (1458-1490) pajzsán szintén Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzeire pedig Mária képét vésette, amint a kisded Jézust dajkálja. Egyébként évszázadokkal később, a Horthy-korszakban is helyet kapott Szűz Mária az akkori magyar fizetőeszközön, a pengőn.
|
|
Aztán a 17. században, 1658-ban I. Lipót király (1657-1705) is a Szűzanya oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd uralkodásának 30. évfordulóján, a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel a Magyar Királyságot Magyarok Nagyasszonyának, amit 1693-ban a bécsi Szent István székesegyházban, ünnepélyes keretek között újított meg, hálából a törökök Magyarországról való kiűzéséért.Majd 1896-ban, a magyar millennium alkalmából XIII. Leó pápa az esztergomi érsek, Vaszary Kolos bíboros prímás kérésére engedélyezte a Magyar Királyság részére a Magyarok Nagyasszonya ünnep megtartását, minden esztendő október második vasárnapján. Ezt az időpontot módosította a következő pápa, X. Piusz, aki az október 8. napját jelölte ki a megemlékezésre.Az 1962 októberétől 1965 decemberéig tartó II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, majd 1984-től ismét október 8-án ünnepeljük meg a Szűzanyát.
|
|
|
Mindenszentek ünnepe és halottak napja
November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja.Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.
|
|
Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok - ahogy más kultúrákban is szokásos - még ennivalót is vittek a temetőbe.
|
|
|
Krisztus király ünnepe
XI. Piusz pápa vezette be az 1925-ös szentévben december 11-én Quas Primas című enciklikájában. A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte.Eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap tartották, a II. vatikáni zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. (Korábban ez a nap "a pünkösd utáni utolsó vasárnap" nevét viselte, saját speciális misével, amelynek bizonyos részeit a Krisztus király miséjébe is beleillesztették.)
Az ünnepen a megelőző vasárnapoktól eltérően, zöld helyett fehér ruhában miséznek a papok.Mozgó ünnep, a november 23-hoz legközelebbi vasárnap, tehát november 20. a legkorábbi, és november 26. a legkésőbbi időpontja, ezek között mozog. Ezen ünnep a liturgiai évkör utolsó vasárnapja, a egyházi év vége. Adventtel (advent első vasárnapjával) új egyházi év kezdődik.
|
|
|
|
Szeplőtelen fogantatás napja
Már 158 éve ünnepeljük a Szeplőtelen fogantatás napját december 8-án. IX. Pius pápa kinyilatkoztatta, hogy Mária bűn nélkül fogant, így az eredendő bűntől mentes. Szeplőtelen fogantatás – latinul: conceptio immaculata.
Teológiailag az emberi élet továbbadásának természetes folyamatában olyan fogantatás, amelyet Isten megőriz az áteredő bűntől. Az üdvösség történetében egy ilyen eset van: Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának szeplőtelen fogantatása. A VII. századtól keleten már ünnepelték.
A hagyomány alapján IX. Pius pápa 1854-ban dogmaként hirdette ki. Az új Mária-dogmát “Ineffabilis Deus” bullájában tette közzé. Mária szeplőtelenségének dogmája IX. Pius kinyilatkoztatásával a katolikus tanítást, az egyház társadalmi tekintélyét, valamint tántoríthatatlanságát és kitartását akarta megerősíteni.
|
|
|
|
Adventus
Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette.
A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
|
|
|
|
Urunk születése (Karácsony)
December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Az örömünnep tárgya a megtestesült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. A megváltó Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék.Antiochus pogány kalendáriuma december 25. napját a Nap (Napisten) születésnapjának nevezi. Aurelianus császár (270–275) elrendelte, hogy december 25-én birodalma egész területén ünnepet tartsanak a „legyőzhetetlen Nap” (sol invictus) tiszteletére. I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus születésének napjává. Az ünnep új tartalmának szimbolikus magyarázata szerint karácsony Jézusnak, a világ Világosságának születésnapja. A december 25-i ünnepről szóló első adatokkal tehát a IV. században találkozunk, valamint Rómában az V. század elején az állam is elismeri karácsony ünnepét.
A karácsony ünnepéhez különböző szokások kapcsolódnak, mint a betlehemezés, a karácsonyfa-állítás és az ostyahordás.
|
|
A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, dramatikus játék. Főbb jelenetei a szálláskeresés, amelyben a várandós Mária és József szállást keresnek, illetve a pásztorjáték, aminek főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, és akik elmentek az újszülött Jézushoz, hogy neki ajándékot vigyenek.
Az első jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít megértenünk Karácsony titkát, mert az isteni Fiú alázatáról és irgalmas jóságáról beszél, aki „noha gazdag volt, szegénnyé lett” értünk. Szegénysége gazdaggá teszi azt, aki befogadja. A karácsony örömet és békét hoz mindazoknak, akik a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan meghallgatják az angyal szavát: „Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket”. Szép szokás kis betlehemet állítani a karácsonya alá.
A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra mutató csillag.
Az ostyahordás és az ostyatörés ősi felvidéki népszokása szorosan kötődik a karácsonyi ünnepkörhöz. Régen advent utolsó hetében a harangozó és a kántor ostyát süttetett és azt vitték házról házra a gyermekek, miközben ezt énekelték: „Békësséghirdető Istennek angyala, ki a pásztorokat útbaigazíjja, hogy mënjenek gyorsan Bëtlehem városba, ott találják majd a Jézust a jászolba, hogy karácsony napját érhessék kentëk is!”
Ez az ostya egy kb. 15 cm átmérőjű kerek lapocska (oplátky, oplatek), amelyből a karácsony ünnepi vacsora előtt a család minden egyes tagja kap egyet, s mielőtt az étkek elfogyasztásához kezdenének, a népszokás szerint egymástól bocsánatot kérnek az eltelt esztendőben elkövetett vétkeikért. Az ostyatörés hangja, mely betölti a szobát ilyenkor, a „szeretet legszebb zenéje”.
Minden porta annyi ostyát kapott, ahányan ott éltek, plusz még hármat – egyet a karácsonyfára, egy másikat, hogy szögezzék föl a mestergerendára figyelmeztetésül – maradjon velük egész esztendőben karácsony békessége –, s a harmadikat pótlásul az esetleg összetört ostyák helyett.
December 25-e, karácsony, a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma. Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt.
|
|
|
Év végi hálaadás ünnep
Az év utolsó napján tartott hálaadó ájtatosság az elmúlt évben Istentől kapott jótéteményekért.
Régebben litánia, a II. Vatikáni Zsinat óta szentmise, szenttbeszéddel, melyben a plébánosok számot adnak a híveknek az egyhközsség életének eseményeiről és számokban megragadható oldaláról: születések, keresztelők, esküvők, temetések, szentáldozások.Ennek a szentmisének a végén éneklik el hálaadásul a Te Deum-ot.
Az őskeresztény lelkiség nagy alkotása a "Téged, Isten, dicsérünk" (Te Deum) himnusz. Benne az ég és föld egyesül a Legszentebb dicséretében. Isten fölségének magasztalására és hálaadásul imádkozzuk különféle ünnepeken, ünnepi szertartásokon, zsolozsmában. Igen ajánlatos a közösségekben is. Sok katolikus hívő gyakran elimádkozza Isten dicséretére magán imádságként.
|
|
|
|
|
|
